Leírás
A Palazzo Marino Milánó városháza: a Scala teret lezáró nagy, 16. századi palota, a színházzal szemben. 1861 óta ez a község székhelye, belül pedig, az udvar és a termek között, egy bankár otthonának pompáját őrzi.
A genovai Tommaso Marino építtette 1557 és 1563 között, Galeazzo Alessi tervei alapján. A díszudvart Héraklész munkái és Ovidius Átváltozásai díszítik; az Alessi-terem, az egykori nagyterem ma a város reprezentatív terme. A tér felőli homlokzat újabb keletű: Luca Beltrami fejezte be 1892-ben.
A palota eredetileg a San Fedele térre nézett. Marino halála után a család tönkrement, és 1577-ben a közigazgatás adósságai fejében átvette az épületet. A bankár egyik unokája, aki 1575-ben született, Virginia de Leyva nővér lett: az ő története ihlette Manzonit a monzai apáca megírására.
A genovai Tommaso Marino építtette 1557 és 1563 között, Galeazzo Alessi tervei alapján. A díszudvart Héraklész munkái és Ovidius Átváltozásai díszítik; az Alessi-terem, az egykori nagyterem ma a város reprezentatív terme. A tér felőli homlokzat újabb keletű: Luca Beltrami fejezte be 1892-ben.
A palota eredetileg a San Fedele térre nézett. Marino halála után a család tönkrement, és 1577-ben a közigazgatás adósságai fejében átvette az épületet. A bankár egyik unokája, aki 1575-ben született, Virginia de Leyva nővér lett: az ő története ihlette Manzonit a monzai apáca megírására.