Leírás
A Teatro Grassi a milánói Piccolo Teatro történelmi otthona. A háború után alapította Giorgio Strehler, Paolo Grassi és Nina Vinchi: a egykori Broletto mozit alakították színházteremmé, „mindenkinek szóló művészszínházként”.
A milánói Piccolo Teatro 1947. május 14-én nyílt meg Makszim Gorkij „Éjjeli menedékhely” című darabjával, egy olyan estén, amelyen a nézőtéren ott ült Milánó egész kulturális és szórakoztatóipari elitje. A terem jelenleg felújítás miatt zárva tart; ötszáz férőhelyével és parányi színpadával itt mutatták be Giorgio Strehler valamennyi jelentős rendezését, amelyek a milánói Piccolo Teatro történetét írták. Később a Piccolo Teatro két új helyszínnel bővült: 1987-ben megnyílt a Teatro Studio a via Rivolin, 1998-ban pedig a Teatro Strehler a largo Greppin.
A via Rovello-i történelmi terem újranyitását a tervek szerint a következő december 12-re tűzték ki. A felújítás javította a kényelmet és a rálátást, miközben megőrizte a közönség által szeretett esztétikai jellegzetességeket. A projekt a teljes Palazzo Carmagnolát érintette, beleértve a csodálatos reneszánsz oszlopsort is, amely ezentúl megszakítás nélkül adhat otthont különféle programoknak: itt kap helyet az új milánói színházi múzeum, egy szakosodott könyvesbolt, egy irodalmi kávézó és kulturális rendezvényeknek szánt terek. Az ünnepi megnyitón a Teatro Grassi nemzetközi hírű rendezőket lát vendégül: Lev Dodint, Luís Pasqualt, Declan Donnellant és John Turturrót. A további műsor a megszokott módon „vegyes” repertoárt kínál: nemzetközi, ugyanakkor a saját gyökereihez is kötődő, a nagy klasszikusoktól a kortárs drámáig, a tánctól az ifjúsági színházig. Mindezt az olasz és a nemzetközi színtér ismert nevei valósítják meg, köztük kiemelkednek a Propeller, Daniel Auteuil, Luca De Filippo, Moni Ovadia, Giorgio Albertazzi és Ronconi produkciói, és természetesen Giorgio Strehler repertoárja.
A milánói Piccolo Teatro 1947. május 14-én nyílt meg Makszim Gorkij „Éjjeli menedékhely” című darabjával, egy olyan estén, amelyen a nézőtéren ott ült Milánó egész kulturális és szórakoztatóipari elitje. A terem jelenleg felújítás miatt zárva tart; ötszáz férőhelyével és parányi színpadával itt mutatták be Giorgio Strehler valamennyi jelentős rendezését, amelyek a milánói Piccolo Teatro történetét írták. Később a Piccolo Teatro két új helyszínnel bővült: 1987-ben megnyílt a Teatro Studio a via Rivolin, 1998-ban pedig a Teatro Strehler a largo Greppin.
A via Rovello-i történelmi terem újranyitását a tervek szerint a következő december 12-re tűzték ki. A felújítás javította a kényelmet és a rálátást, miközben megőrizte a közönség által szeretett esztétikai jellegzetességeket. A projekt a teljes Palazzo Carmagnolát érintette, beleértve a csodálatos reneszánsz oszlopsort is, amely ezentúl megszakítás nélkül adhat otthont különféle programoknak: itt kap helyet az új milánói színházi múzeum, egy szakosodott könyvesbolt, egy irodalmi kávézó és kulturális rendezvényeknek szánt terek. Az ünnepi megnyitón a Teatro Grassi nemzetközi hírű rendezőket lát vendégül: Lev Dodint, Luís Pasqualt, Declan Donnellant és John Turturrót. A további műsor a megszokott módon „vegyes” repertoárt kínál: nemzetközi, ugyanakkor a saját gyökereihez is kötődő, a nagy klasszikusoktól a kortárs drámáig, a tánctól az ifjúsági színházig. Mindezt az olasz és a nemzetközi színtér ismert nevei valósítják meg, köztük kiemelkednek a Propeller, Daniel Auteuil, Luca De Filippo, Moni Ovadia, Giorgio Albertazzi és Ronconi produkciói, és természetesen Giorgio Strehler repertoárja.