Leírás
1594-ben Camillo de Lellis atya és néhány szerzetestársa Gaspare Visconti érsek hívására érkezett Milánóba, hogy a Ca' Granda kórház betegeit szolgálja. A keresztesek – így hívták őket akkoriban, ma közkeletűen kamilliánusoknak nevezik őket – több mint kétszáz évig voltak jelen a városban, főként a haldokló betegek otthoni ápolásával foglalkoztak, ám a napóleoni szerzetesrend-feloszlatások miatt 1800-ban kénytelenek voltak elhagyni Milánót. 1896-ban azonban visszatértek boldog Andrea Carlo Ferrari bíboros hívására. Mivel nem kaphatták vissza a XVIII. században a via Durinin épített templomukat (Santa Maria della Sanità), amelyet időközben az egyházmegyés papságra bíztak, úgy döntöttek, hogy a via Boscovichon új templomot építenek, ismét az Egészség Madonnájának szentelve, Spirito Maria Chiappetta építész tervei alapján.
1900. január 1-jén maga Ferrari bíboros áldotta meg az alapkövet. A felavatásra 1912. július 15-én került sor, az ünnepélyes felszentelésre pedig 1937. október 30-án, Alfredo Ildefonso Schuster bíboros végezte. A neogótikus stílusban épült kegytemplom felső része vakolt, alsó része látszó téglából készült. A homlokzat közepén téglából épült toronysisak-harangtorony áll, támpillérekkel és fehér márvány fülkékkel. Téglából készült a kapu, az előcsarnok, az oszlopocskákkal tagolt nagy hármas ablakok, valamint a botticinói márvány rózsaablakok is.
A négy toronysisakkal ékes központi épületrész és a fehér cementből készült, ismétlődő íves mezők elegáns harmóniát árasztanak.
A külső konzolokon hat carrarai márványszobor áll, Mario Pelletti kézműves alkotásai. A háromhajós belső teret Cisterna festő százhuszonhárom üvegablakának színjátéka világítja meg, szentek alakjaival, jelképekkel és díszítésekkel. A karzatok nagy üvegablakán és oltárának megdicsőülés-ábrázolásán Szent Kamill látható.
A főhajó tágas és magasba törő, az oldalhajók keskenyebbek, felettük elegáns, áttört mellvédű karzatok húzódnak, fölöttük legyezőmintás áttört díszítésű háromosztatú ablakokkal.
A tizenkét gardai rózsaszín márványoszlop szimmetrikusan a kereszteződési torony felé tart, amely a Madonna della Salute sokszínű üvegablakát keretezi. Az oszlopok nyolcszögletű talapzatokon állnak, és különböző gipszoszlopfőkben végződnek, ahonnan vékony, karcsú bordák indulnak, amelyek a boltozatban összefonódnak, megsokszorozódnak és szétágaznak.
A kerítőfalakon áll a fából faragott keresztút, több mint 500 alakkal, amelyeket a monzai Artigianelli intézet testvére, Annibale Pagnone faragott. Jobbra a Karmelhegyi Madonna oltára található, szemben vele pedig Szent Júdás Tádé oltára. Kicsit beljebb, jobbra Szent Kamill oltára áll, balra pedig a Szent Szív oltára.
A modern főoltár egy tágas apszisban áll, ahol fent az Egészség Madonnájának kápolnája található, aranyozott fából készült gótikus oltárral.
1900. január 1-jén maga Ferrari bíboros áldotta meg az alapkövet. A felavatásra 1912. július 15-én került sor, az ünnepélyes felszentelésre pedig 1937. október 30-án, Alfredo Ildefonso Schuster bíboros végezte. A neogótikus stílusban épült kegytemplom felső része vakolt, alsó része látszó téglából készült. A homlokzat közepén téglából épült toronysisak-harangtorony áll, támpillérekkel és fehér márvány fülkékkel. Téglából készült a kapu, az előcsarnok, az oszlopocskákkal tagolt nagy hármas ablakok, valamint a botticinói márvány rózsaablakok is.
A négy toronysisakkal ékes központi épületrész és a fehér cementből készült, ismétlődő íves mezők elegáns harmóniát árasztanak.
A külső konzolokon hat carrarai márványszobor áll, Mario Pelletti kézműves alkotásai. A háromhajós belső teret Cisterna festő százhuszonhárom üvegablakának színjátéka világítja meg, szentek alakjaival, jelképekkel és díszítésekkel. A karzatok nagy üvegablakán és oltárának megdicsőülés-ábrázolásán Szent Kamill látható.
A főhajó tágas és magasba törő, az oldalhajók keskenyebbek, felettük elegáns, áttört mellvédű karzatok húzódnak, fölöttük legyezőmintás áttört díszítésű háromosztatú ablakokkal.
A tizenkét gardai rózsaszín márványoszlop szimmetrikusan a kereszteződési torony felé tart, amely a Madonna della Salute sokszínű üvegablakát keretezi. Az oszlopok nyolcszögletű talapzatokon állnak, és különböző gipszoszlopfőkben végződnek, ahonnan vékony, karcsú bordák indulnak, amelyek a boltozatban összefonódnak, megsokszorozódnak és szétágaznak.
A kerítőfalakon áll a fából faragott keresztút, több mint 500 alakkal, amelyeket a monzai Artigianelli intézet testvére, Annibale Pagnone faragott. Jobbra a Karmelhegyi Madonna oltára található, szemben vele pedig Szent Júdás Tádé oltára. Kicsit beljebb, jobbra Szent Kamill oltára áll, balra pedig a Szent Szív oltára.
A modern főoltár egy tágas apszisban áll, ahol fent az Egészség Madonnájának kápolnája található, aranyozott fából készült gótikus oltárral.