Leírás
Az épület formavilága senkit sem hagy hidegen: a terek lebegni látszanak, a természetes fény meghatározza a belső tereket, a helyi hagyományból átvett anyagok pedig modern stílusban köszönnek vissza. Néhány benyomás, amely az épület figyelmes szemléléséből adódik, és amely arra emlékeztet, hogy az egyetem a tudás dinamikus, a város felé nyitott helye, amelyet a hagyomány vonzereje is gazdagít.
Az épületet az ír Grafton Architects tervezte, közelebbről Shelley McNamara és Yvonne Farrell, akik 2001-ben megnyerték a milánói egyetem által kiírt nemzetközi tervpályázatot.
Az épületben működik a Bocconi Egyetem összes kara, amelyek 7 tanszékre és 24 kutatóközpontra oszlanak.
Emellett konferenciáknak, tárgyalótermeknek és az új Aula Magnának is otthont ad. Ez valóságos, ezer fős színház, olyan közösségi tér, amely jelképesen hangsúlyozza a Bocconi és a város kapcsolatát.
Kifejezetten építészeti szempontból a terv két alapgondolat köré épül: a lebegő térfogatok és a természetes fény szétáramlása.
Az épület öt szintjének födémlemezei nem oszlopokon nyugszanak, hanem acél húzórudakkal vastag gerendákra vannak felfüggesztve, a hidakéhoz hasonló szerkezeti elv szerint. Az eredmény egymást követő nyitott terek, lépcsők és vasbeton elemek sora, amely azt az érzetet kelti a látogatóban, mintha ő maga is lebegne. A nagy üvegfelületek és nyílások tovább erősítik ezt a vizuális hatást.
A bejárat a viale Bligny felől nyílik, amely a város élénk, forgalmas utcája. Egy nagy, hangulatos üvegfelület vizuálisan összeköti az utcát az ezer férőhelyes Aula Magna főfoyerjével, hangsúlyozva az épület nyitottságát a város felé.
Az épület külsejét ceppo burkolja, amely a milánói építészet jellegzetes kőzete (a betonnál ellenállóbb, de azzal azonos árnyalatú konglomerátum, amelyet az Iseo-tó környéki folyópartokon bányásznak, és Milánóban már korábban is gyakran használtak számos értékes épület homlokzatának burkolására). A választás jól mutatja, hogy az építészek hangsúlyozni akarták a város történetéhez és hagyományához fűződő köteléket.
Az épület mérete és a benne működő létesítmények sokfélesége miatt külön erre a célra kellett kidolgozni egy jelzésrendszert, amelyet úgy terveztek, hogy megkönnyítse a közlekedést a különböző szinteken. Az eligazodást színkódok segítik, amelyek a hét tanszéket jelölik.
A Bocconi Egyetem új épületét 2008. október 31-én avatták fel Napolitano elnök jelenlétében.
Az épületet az ír Grafton Architects tervezte, közelebbről Shelley McNamara és Yvonne Farrell, akik 2001-ben megnyerték a milánói egyetem által kiírt nemzetközi tervpályázatot.
Az épületben működik a Bocconi Egyetem összes kara, amelyek 7 tanszékre és 24 kutatóközpontra oszlanak.
Emellett konferenciáknak, tárgyalótermeknek és az új Aula Magnának is otthont ad. Ez valóságos, ezer fős színház, olyan közösségi tér, amely jelképesen hangsúlyozza a Bocconi és a város kapcsolatát.
Kifejezetten építészeti szempontból a terv két alapgondolat köré épül: a lebegő térfogatok és a természetes fény szétáramlása.
Az épület öt szintjének födémlemezei nem oszlopokon nyugszanak, hanem acél húzórudakkal vastag gerendákra vannak felfüggesztve, a hidakéhoz hasonló szerkezeti elv szerint. Az eredmény egymást követő nyitott terek, lépcsők és vasbeton elemek sora, amely azt az érzetet kelti a látogatóban, mintha ő maga is lebegne. A nagy üvegfelületek és nyílások tovább erősítik ezt a vizuális hatást.
A bejárat a viale Bligny felől nyílik, amely a város élénk, forgalmas utcája. Egy nagy, hangulatos üvegfelület vizuálisan összeköti az utcát az ezer férőhelyes Aula Magna főfoyerjével, hangsúlyozva az épület nyitottságát a város felé.
Az épület külsejét ceppo burkolja, amely a milánói építészet jellegzetes kőzete (a betonnál ellenállóbb, de azzal azonos árnyalatú konglomerátum, amelyet az Iseo-tó környéki folyópartokon bányásznak, és Milánóban már korábban is gyakran használtak számos értékes épület homlokzatának burkolására). A választás jól mutatja, hogy az építészek hangsúlyozni akarták a város történetéhez és hagyományához fűződő köteléket.
Az épület mérete és a benne működő létesítmények sokfélesége miatt külön erre a célra kellett kidolgozni egy jelzésrendszert, amelyet úgy terveztek, hogy megkönnyítse a közlekedést a különböző szinteken. Az eligazodást színkódok segítik, amelyek a hét tanszéket jelölik.
A Bocconi Egyetem új épületét 2008. október 31-én avatták fel Napolitano elnök jelenlétében.