Leírás
A milánói Városi akvárium egy kis szecessziós épület a Parco Sempione területén, az 1906-os nemzetközi világkiállítás egyetlen megmaradt épülete: Európa harmadik legrégebbi akváriuma, édesvízi és tengeri halakkal, élőhelyekkel.
Már a homlokzat miatt is érdemes megállnod: Richard-Ginori virágmintás majolikái, vízi témájú domborművek, középen pedig Neptunusz szobra egy vízilóorrú… pontosabban vízilófejes kút fölött.
Bent a látogatói útvonal a vizet követi a hegyi pataktól egészen a tengerig, huszonkét medencén át: pisztrángok és pénzes pérek az alpesi folyókból, a Comói-tó, pontyok és csukák a síkságról, tokhalak és angolnák a torkolatvidékről. Aztán jön a tenger, csikóhalakkal, medúzákkal, egy polippal és egy vörös-tengeri korallzátonnyal.
Az akvárium Giuseppe Crivelli Serbelloni herceg költségén épült, Sebastiano Locati tervei alapján. Az 1943 augusztusi bombázások súlyosan megrongálták: csak húsz évvel később, 1963-ban nyílt meg újra, a századik évfordulóra befejezett restaurálás pedig visszaadta eredeti külsejét.
Már a homlokzat miatt is érdemes megállnod: Richard-Ginori virágmintás majolikái, vízi témájú domborművek, középen pedig Neptunusz szobra egy vízilóorrú… pontosabban vízilófejes kút fölött.
Bent a látogatói útvonal a vizet követi a hegyi pataktól egészen a tengerig, huszonkét medencén át: pisztrángok és pénzes pérek az alpesi folyókból, a Comói-tó, pontyok és csukák a síkságról, tokhalak és angolnák a torkolatvidékről. Aztán jön a tenger, csikóhalakkal, medúzákkal, egy polippal és egy vörös-tengeri korallzátonnyal.
Az akvárium Giuseppe Crivelli Serbelloni herceg költségén épült, Sebastiano Locati tervei alapján. Az 1943 augusztusi bombázások súlyosan megrongálták: csak húsz évvel később, 1963-ban nyílt meg újra, a századik évfordulóra befejezett restaurálás pedig visszaadta eredeti külsejét.