Leírás
Brera Milánó művésznegyede, egy karnyújtásnyira a Dómtól és a Scalától: szűk sikátorok, antikváriumok, galériák, patinás kávéházak és műhelyek a Pinacoteca és a Képzőművészeti Akadémia körül. A város egyik legjellegzetesebb környéke, sietség nélküli gyalogos barangolásra való.
A neve korántsem elegáns: a „braida” szóból ered, ami műveletlen földet jelent, vagyis egy zöldséges kertet a város szélén. Itt állt az umiliátusok kolostora, és erről a mezőről kapta a nevét a palota, a Braidense könyvtár, majd az egész negyed.
A negyed szíve a Palazzo di Brera a via Brerán, ahol együtt található a Pinacoteca, a Képzőművészeti Akadémia, a Braidense Nemzeti Könyvtár, a csillagvizsgáló és a botanikus kert. Az árkádokkal övezett díszudvaron áll Napóleon bronzszobra Mars békéltetőként, Canova alkotása.
A palota előbb az umiliátusok, majd a jezsuiták kolostora volt; 1773 óta az osztrák államé, amely kulturális intézményeknek adta át.
A környéken a negyed utcák szövevényévé válik: via Fiori Chiari és via Fiori Oscuri, via Madonnina, via del Carmine, via Ciovasso. Mind kicsi utca, érdemes lassan végigsétálni rajtuk. A via Brerán található a Galleria d'arte moderna Il Castello is.
A változást a művészek hozták el. A 19. század óta az Akadémia körül forogtak, és Brerát Milánó egyik legjellegzetesebb szegletévé alakították. Az 1950-es és 1960-as években írók és értelmiségiek gyűltek össze a Bar Giamaicában, a via Brerán, amely 1911-ben nyílt meg.
Luciano Bianciardi a „Vita agra” első fejezeteiben írta le az akkori negyedéletet. A bohém korszak végével Brera a kifinomult stílus szinonimájává vált.
Ne hagyd ki az olyan kis utcákat, mint a via Fiori Chiari és a via Fiori Oscuri, az antikváriumokat és a bolhapiacot, amely havonta egyszer, vasárnap éleszti fel a via Fiori Chiarit. Egykor a környék fő bejárata a városon kívülről a Pusterla Beatrice volt, a mai via Brera végén.
A neve korántsem elegáns: a „braida” szóból ered, ami műveletlen földet jelent, vagyis egy zöldséges kertet a város szélén. Itt állt az umiliátusok kolostora, és erről a mezőről kapta a nevét a palota, a Braidense könyvtár, majd az egész negyed.
A negyed szíve a Palazzo di Brera a via Brerán, ahol együtt található a Pinacoteca, a Képzőművészeti Akadémia, a Braidense Nemzeti Könyvtár, a csillagvizsgáló és a botanikus kert. Az árkádokkal övezett díszudvaron áll Napóleon bronzszobra Mars békéltetőként, Canova alkotása.
A palota előbb az umiliátusok, majd a jezsuiták kolostora volt; 1773 óta az osztrák államé, amely kulturális intézményeknek adta át.
A környéken a negyed utcák szövevényévé válik: via Fiori Chiari és via Fiori Oscuri, via Madonnina, via del Carmine, via Ciovasso. Mind kicsi utca, érdemes lassan végigsétálni rajtuk. A via Brerán található a Galleria d'arte moderna Il Castello is.
A változást a művészek hozták el. A 19. század óta az Akadémia körül forogtak, és Brerát Milánó egyik legjellegzetesebb szegletévé alakították. Az 1950-es és 1960-as években írók és értelmiségiek gyűltek össze a Bar Giamaicában, a via Brerán, amely 1911-ben nyílt meg.
Luciano Bianciardi a „Vita agra” első fejezeteiben írta le az akkori negyedéletet. A bohém korszak végével Brera a kifinomult stílus szinonimájává vált.
Ne hagyd ki az olyan kis utcákat, mint a via Fiori Chiari és a via Fiori Oscuri, az antikváriumokat és a bolhapiacot, amely havonta egyszer, vasárnap éleszti fel a via Fiori Chiarit. Egykor a környék fő bejárata a városon kívülről a Pusterla Beatrice volt, a mai via Brera végén.