A Galfa-torony egy milánói felhőkarcoló, amelyet Melchiorre Bega építész tervezett 1956-ban, és 1959-ben fejeztek be.
Az épület a via Galvani és a via Fara kereszteződésénél áll (innen a név: Galvani + Fara = Galfa). Magassága 102 méter, 31...
Azzone Visconti megrendelésére épült, és általában a cremonai Francesco Pecorarinak tulajdonítják a San Gottardo-templomot. Egyetlen hajóból áll, amely északon, a sekrestyénél és a négyzet alaprajzú harangtoronynál összeszűkül, délen pedig...
A Saporiti-palota fenséges, impozáns neoklasszicista épület, amely a Corso Venezia mentén emelkedik.
Az épület határozottan napóleoni stílusjegyeket visel, és azon a területen áll, ahol korábban a kapucinusok temploma állt; ezt 1810-ben...
1877-ben a város úgy döntött, hogy az új Via Carlo Alberto – a mai Via Mazzini – a San Giovanni in Conca-bazilika területén halad majd át. 1879-ben a valdens közösség, a városi tanács határozata alapján, új templomot építtetett a régi templom...
A barnabita rend első templomának, a brovói San Barnaba egykori prépostsági templomának felújítási munkálatai 1545-ben kezdődtek Morigia atya útmutatása alapján, és 1546. november 1-jén értek véget, a megújult templom ünnepélyes...
2010. március 1-jén nyitotta meg kapuit a Palazzo Morando új kiállítása. A Costume Moda Immagine célja, hogy új fényt vessen a egykori Milánói Múzeum rendkívüli művészeti örökségére, egyúttal pedig értékét emelje a milánói kastély Civiche...
A Palazzo delle Stelline néhány lépésre található a Santa Maria delle Grazie-templomtól, amely Milánó egyik legismertebb és legkedveltebb műemléke. Nem mellékes, hogy a közelben megnézheted Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját is.
A palotában...
Rivera és Mazzola legendás mezei, de Pelé és Maradona viselete is, trófeák, kupák, olyan tárgyak, amelyek a nagy sportteljesítményeket idézik, és amelyek bekerültek a világ labdarúgásának legendájába. A világ legnépszerűbb sportjának rajongói...
Milánóban vannak félreeső zugok, amelyek váratlan csodákat rejtenek. A Lavandai sikátor egy kis nosztalgiával idézi meg a város kissé romantikus arcát. A Naviglio Grande mentén, a Porta Ticinese-i Darsena közelében álló történelmi sikátor egy...
A Ca' Brutta egy milánói lakóépület a via della Moscován, a piazza Stati Uniti d'America sarkán, a húszas–harmincas évek milánói világának egyik jelképe. Azért kapta ezt a nevet („csúnya ház”), mert a maga idejében kedvezőtlen benyomást keltett:...
A Sant'Eufemia-templom az azonos nevű teret uralja. A látszólag modern épület rendkívül régi történetet rejt.
Valószínűleg 472 és 475 között alapította Settalai Szent Szenátor püspök, aki az építkezésre alkalmas telket adományozta. Szent...
A Corpus Domini-bazilika születése mögött hit, buzgalom és missziós lelkesedés áll. A kármelita szerzetesek, akik Milánónak ezen a részén éltek, hívták életre ezt a lelki és jótékonysági közösséget. Jelenlétük a városban 1268-ra nyúlik vissza:...
A Torre Solaria (gyakran egyszerűen csak Solaria) a milánói üzleti negyedben megvalósult Porta Nuova projekt egyik legjelentősebb építészeti alkotása. 143 méteres magasságával Milánó és egész Olaszország legmagasabb lakóépülete.
A Torre...
A palota 15. századi eredetű (a 6. szám alatti kapuval nyíló udvar ma is őrzi a harmonikus reneszánsz árkádsort és a Visconti-család címereit), 1844-ben azonban súlyos átalakításon esett át: ekkor kapta Francesco Turconi tervei alapján...
A Torre Diamante (másik nevén Diamantone) egy felhőkarcoló Milánó üzleti negyedében, a Viale della Liberazione és a Via Galilei között.
A Porta Nuova városrehabilitációs projekt keretében épült, 140 méter magas, így Milánó negyedik,...
1594-ben Camillo de Lellis atya és néhány szerzetestársa Gaspare Visconti érsek hívására érkezett Milánóba, hogy a Ca' Granda kórház betegeit szolgálja. A keresztesek – így hívták őket akkoriban, ma közkeletűen kamilliánusoknak nevezik őket –...
A városközpontban, a város egyik szolgáltatói negyedében fekszik – nem messze innen áll a Posta székhelye –, és Milánó pénzügyi életének jelképes helyszíne: a Piazza Affari.
Mai építészeti arculata a történelmi belváros újjáépítésének...
A Largo Marinai d'Italia kertjeinek közepén álló szecessziós Palazzina egységes eleganciájával hívja fel magára a figyelmet: a tömör és az áttört felületek játékát a nagy üvegablak emeli ki. Kecses épület, amelyet kerámiadíszek és virágmotívumos...
A via Lanzone utcában, a Università Cattolica és a Sant’Ambrogio-bazilika közelében áll ez a szép templom, amely épületek és paloták közé szorulva egy zöldellő kertben fekszik.
A templom 1447 körül épült, 1450 után pedig a ferences...
A Lido Milánó egyik legfontosabb sportközpontja, a milánóiak egyik kedvence.
Az 1930-as évek elején avatták fel, és annak a tervnek volt a része, amely a San Siro-i lóversenypálya környékét a sport és a kikapcsolódás kiemelt helyszínévé...
A Cascina Boscaiola a vidéki Milánó egyik utolsó megmaradt emléke a viale Jenner és a via Edoardo Porro között. A parasztgazdaság külseje mögött egy tizenötödik századi nemesi udvarház rejtőzik, amely a Viscontiak, majd a Sforzák...
A milánói térségben egyedülálló példája a reneszánsz patríciuspalotának: a villa nevét a Simonetta családról kapta, amely az egyik tulajdonos nemesi família volt, és a 16. századi Gonzagák után birtokolta az épületet. Clelia Simonetta, a...
A milánói Piccolo Teatrót 1947-ben alapította Paolo Grassi, Giorgio Strehler és Nina Vinchi. Ez volt az első állandó társulattal működő színház Olaszországban. A fiatal, vállalkozó szellemű igazgatók a korabeli viszonyok között mélyen újító...
A Santa Maria della Pace-templom története a 15. századra nyúlik vissza, amikor Amedeo Menez de Silva lovag, a ferencesek közé lépett portugál nemes elhatározta, hogy maga köré gyűjt egy csoport ferences szerzetest, hogy békét hirdessenek a...
A XVIII. század végén alapították, a La Scala szomszédságában áll. 1938-ban mozivá alakították, a második világháború idején bombatalálat érte, majd 1970-ben Caccia Dominioni építész újjáépítette. A színház a hajdani nagy hírű Accademia dei...
A Corriere della Sera székhelye a város egyik jelképe. A via Solferinón álló napilap épülete szecessziós homlokzatával szigorú és elegáns képet mutat, amely jól tükrözi az újság tekintélyét. Építészeti szempontból a súlyos homlokzaton csökkentett...
A milánói művészeti élet egyik fontos viszonyítási pontja: a „Permanente” alapítása óta mindig országosan és nemzetközileg is rendkívül jelentős kiállításoknak adott otthont.
A 20. század elején itt rendezték meg „A 19. század lombard...
Egy várost átszelő víz, folyók és csatornák hálózata, amelyeket ötletes műszaki megoldások szabályoznak. Egy váratlan, ismeretlen Milánó: ezt mutatja be a Museo dei Navigli a via San Marcón, közvetlenül a XVI. században épült zsilip mellett,...
A várostól délre, egy még ma is szántóföldekkel övezett területen áll ez a kis templom, amely a művészi szépségek igazi kincsesládája. Az épület gazdag műalkotásokban, amelyek a lombard kultúra fejlődését mutatják be a 16. századtól a 19....
Racionalitás és hatékonyság: ez jellemzi azt az épületet, amelyben Olaszország vezető pénzügyi tájékoztatási csoportja, az Il Sole 24 Ore működik. Az épület egy egykori ipari terület arculatát változtatta meg. Renzo Piano tervezte azzal a céllal,...
A Bramante-kolostor, a művész egyik legjelentősebb alkotása, a Katolikus Egyetem épületén belül található. A kerület mentén ívek és oszlopok tagolják a tágas árkádsort, közepén pedig a negyedekre osztott, buján zöldellő udvar húzódik.
Az...
Gio Ponti tervezte ezt a kis templomot 1964 és 1967 között. A San Carlo Borromeo kórházkomplexumon kívül áll, de fedett folyosó köti össze vele.
Alaprajza rombusz alakú, a közepén átlátszó bejáratokkal. Kívülről kerámiaburkolat fedi, és...
A Ferences rend kapucinus kisebb testvéreinek közössége 1535 óta van jelen Lombardiában, és mindennapi, az emberek között végzett szolgálatával kivívta a helyiek megbecsülését. Milánóban szinte már intézménynek számít. A szerzetesek a szeretetre...
A múzeum a Szent Ambrus-kapu (Pusterla di Sant'Ambrogio, a város egykori bejárata) közelében áll, és a középkortól a 19. század elejéig terjedő időszak régi fegyvereiből és kínzóeszközeiből mutat be gyűjteményt.
A műfaj kedvelői...
Gian Pietro Camillo Isimbardi márki, aki a napóleoni Milánóban politikai tisztségeket töltött be, a Palazzo Isimbardit már a 18. század második felében tudományos kutatások és gyűjtemények központjává alakította. Akkoriban a könyvtár mellett...